kapubanner for mobile
Szerző: HR Portal
Megjelent: 1 hónapja

Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat

2023-ban már 770 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön - számolta ki az Egyensúly Intézet a KSH, az Eurostat, és az ENSZ adataiból, a „Hogyan csábítsuk haza a külföldre vándorolt magyarokat?” című tanulmányában. Az intézet megállapítása szerint bár a külföldön dolgozó magyarok az éves magyar GDP 2-3%-át utalják haza, egy részük visszacsábításával az ország még ennél is többet nyerhetne.

hazatérés, külföldi munka-
images

Az Egyensúly Intézet számítása szerint az aktív korú (20 –64 éves) magyarországi kivándorlóknak a korosztályukhoz viszonyított aránya 2010 és 2020 között több mint háromszorosára emelkedett: 2020- ban 4,4 százalék volt (260 ezer fő). A külföldre távozók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria – egyedül e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar és dolgozik. Az adatok szerint a munkaképes korú (20-64 éves) uniós polgárok 3,3%-a nem a saját hazájában él és dolgozik, (Romániában például több mint 18%, Bulgária több mint 10%) Magyarországon ez az arány 4,3% -ot tesz ki, ami jelentősen nőtt 2010 óta. (Ehhez azonban jelentősen hozzájárul, hogy Ausztriában például csak 2011-óta lehet uniós állampolgárként legálisan munkát vállalni.) Rendszerváltás óta a Németországban élő magyarok száma megnégyszereződött (220 ezer fő), az Egyesült Királyságban élőké meghétszereződött (82 ezer fő), míg az Ausztriában élők száma megötszöröződött (79 ezer fő) – utóbbiba jelentős a Magyarországról ingázók aránya is. 

A többségüknek bejött

Az Egyensúly Intézet a fellelhető információkon túl több száz (összesen 330 fő) körében végzett kérdőíves vizsgálatokat és mélyinterjúkat melynek eredményi alapján a kivándorlás fő okait: az anyagi problémák, illetve a külföldön elérhető magasabb fizetésben; az elérhető állások hiánya, az álláskeresés nehézségeiben; a világlátás, kaland, más kultúrák megismerésének lehetőségében; a nyelvtanulás, szakmai fejlődés, külföldi munkatapasztalat szerzésében és a kiszámíthatatlan jövő, a magyarországi jogbiztonság hiánya, illetve a vállalkozások életét nehezítő gazdasági bizonytalanságokban határozták meg. A felmérésben résztvevők többsége mind a magánélet, mind a munka szempontjából jobbnak ítéli meg a kinti életet, mint az itthonit. Többnyire nem okoz gondot a szabályok betartása, sikeresen beilleszkedik, úgy érzi, megbecsülik a munkájában, jól érzi magát a munkahelyen.

A kutatás szerint a szemmel látható kivándorlásnak pozitív és negatív hozadékai is vannak. A szociális ellátó rendszert például nem terhelik meg azok, akik nem itthon élnek, viszont a fenntartásukhoz sem járulnak hozzá. Ha túlkínálattal rendelkező szakmákból mennek külföldre, az javítja az illeszkedési problémákat, ha viszont olyanok mennek (és általában olyanok) akik termelékenyebbek, akkor romlik a hazai termelékenység. A hazautalások tekintetében is jelentkezik a pozitív hatás: a külföldön dolgozó magyarok 2013 óta évente átlagosan a GDP 2–3 százalékának megfelelő forrást utaltak haza, ami a Magyarországnak kifizetett európai uniós források összegével mérhető össze. 2016-ban érkezett a legtöbb hazautalás, elérve a bruttó nemzeti össztermék 3,6 százalékát, A hazautalások is ronthatják azonban a termelékenységet. Tudás szempontjából hátrány lehet a kivándorlás kapcsán, hogy az itthoni oktatás külföldön hasznosul, azonban a hazatérő munkavállalók a külföldön megszerzett tudással a hazai gazdaságot gyarapíthatják.  

Gyere haza, magyar!

2028-ig tartó prognózisuk szerint mivel demográfiai okokból egyre kevesebb munkavállaló lesz az aktív korosztályban, ebből következően 2028-ra a külföldön élő magyarok létszáma 770 000-ről 750 000-re, míg hazautalásaik összege a GDP 2,2 százalékáról 1,4 százalékra fog csökkenni. Az Intézet kutatása szerint nem lenne szabad lemondani a kint élők hazaköltözéséről, az egyre feszesebbé váló magyar munkaerőpiac szempontjából ugyanis számottevő mértékű tartalékok rejtőznek az európai magyar diaszpórában. Annál is inkább, mert számításaik szerint 2028-ig a különböző hazatérési forgatókönyvek megvalósulása esetén akár 300–1500 milliárd forinttal növekedhetne a magyar GDP nominális értéke. Reménysugár lehet ebből a szempontból, hogy a felmérésben adott válaszok szerint minél régebb óta él valaki külföldön, annál nagyobb mértékben csökken a „sokkal jobb külföldön, mint otthon” válasz valószínűsége. A hazaköltözés ellen egyébként a felmérés szerint alapvetően ugyanazok a tényezők hatnak, mint amelyek miatt kiköltöztek a magyarok: az alacsony jövedelem és anyagi nehézségek, a magyarok mentalitása, a politikai klíma és a külföldi élettel való elégedettség. A hazaköltőzés mellett pedig a szociális kapcsolatok (család, barátok), a honvágy, a gyerek iskolai tanulmányainak megkezdése, a külföldi munkakeresés nehézségei, külföldön tapasztalt anyagi nehézségek, az anyagi célok teljesülésének elmaradása, vagy éppen a nyugdíjas kor elérése szólhatnak.

A megkérdezettek kinti jövedelmük 2/3-áért gondolnák át, hogy hazajönnek, illetve ha az itthoni egészségügyi körülmények és munkavállalói jogok érdemben javulnának, de sokan várnának itthon jobb oktatást, illetve egy jelentős, egyszeri hazaköltözési támogatás is „megolajozná” a hazautat sokaknál. A felmérés szerint egyébként külföldön élők nagyjából öthatoda nem vagy legfeljebb a nagyon távoli jövőben tartja valószínűnek a hazatérést, ám mintegy 15–17 százalék azt tervezi, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 5–10 évben hazaköltözzön. 

Hazaköltöztetés, de hogyan?

A program ismertetőjén Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója vázolta: több hazahívó program is indult az évek során, de az eddigi magyarországi próbálkozások jóhiszemű tervek voltak korlátozott eredményekkel. A szakember szerint az Unió tagországaiban nincs egységes gyakorlat, nincs átfogó hazacsábító program. Az Egyensúly Intézet most kidolgozott egyet, amelyben azt javasolja, hogy a külföldön élő, hiányszakmákban dolgozó munkavállalókat foglalkoztató vállalatok kapjanak egyszeri hazatérési támogatásra és/vagy bérkiegészítésre fordítható célzott támogatást, ha az érintettek vállalják, hogy meghatározott ideig Magyarországon fognak dolgozni. Az állam emellett ösztönözze adókedvezményekkel a külföldről hazatért magyar munkavállalók foglalkoztatását a hazai kkv-knál. Az állam működését szerintük gyorsabbá és költséghatékonyabbá kell alakítani. Ennek érdekében szorgalmazzák például, hogy 2030-ra teremtsék meg a papírmentes, digitális államot. Tegyék automatikussá az adatátvitelt az állami szervek között. Az Egyensúly Intézet szerint be kell vonni a foglalkoztatási programokba a visszatérő magyarokat, akár célzott programokkal, akár a visszatérők integrációjával a meglévő munkaerőpiaci programokba, képzésekbe. Úgy látják: az államnak emellett célzott eszközökkel (ingyenes nyelvtanfolyammal, szociális, munkapiaci továbbképzési programokkal) kellene segítenie a családtagok beilleszkedését a magyarországi közegbe. Szerintük a nagyobb hatékonyság érdekében a magyar államnak be kellene vonnia a hazatérési programjaiba a nagyobb célországok magyar közösségeinek szervezeteit, egyesületeit. Úgy vélik: a hazahívó kommunikáció általános országimázskampány helyett a kormánynak érdemben kellene reagálnia a külföldön munkát vállalók élményeire és igényeire, hangsúlyozniuk kellene a hazatelepülés anyagi és karrierépítési előnyeit. Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjában az is szerepel, hogy az állammal partnerségben a hazai nagyvárosok kapcsolódjanak be aktívan a hazatérési programok szervezésébe. A valamilyen nagyobb beruházás vagy fejlesztés kapcsán jelentősebb szektorális munkaerőhiánnyal küzdő nagyvárosoknak azt javasolják, hogy indítsanak célzott kampányokat a nagyobb célországokban az érintett ágazatokban dolgozók hazacsábítása érdekében. 

VOSZ: jó, ha néhány százalék 

A VOSZ együttműködésével készült program bemutatóján Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese kijelentette: a gazdaságirányítás célja kell, hogy legyen, hogy a munkaerő száma arányaiban ne változzon, vagyis a demográfiai kilátások ellenére ne csökkenjen a munkaerő mennyisége a következő 5-10 év alatt. Annyi munkavállalót kell bevonni a jelenleg nem, vagy nem itthon dolgozók köréből, ahány dolgozóval ezt biztosítani lehet – tette hozzá. A külföldön munkavállalókkal kapcsolatban szerinte a cél az, hogy egyre többen jöjjenek haza és egyre kevesebben menjenek ki dolgozni. A VOSZ elnökhelyettesének véleménye szerint a kint élők 10%-át tudják érdemben megszólítani a hazaköltözéssel, Gazsi Attila örülne, ha néhány százalékukat haza tudnák hozni. Úgy vélte: sokat segíthet a munkaerőpiacnak az is, ha 50-es éveikben járók visszajönnek és néhány évet dolgoznak. Felpörgethetik a termelékenységet, sok hasznos tudást, tapasztalatot tudnának átadni a hazai kollégáknak – tette hozzá a VOSZ elnökhelyettese.  

Nyitókép: Pixabay

  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat

2023-ban már 770 ezer magyar élt életvitelszerűen külföldön - számolta ki az Egyensúly Intézet a KSH, az Eurostat, és az ENSZ adataiból, a... Teljes cikk

A kiküldetés a legelőnyösebb, avagy fontos tájékozódni a külföldi munkavállalás lehetőségeiről

A külföldi munkavállalásnál a kiküldetés előnyeire hívta fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keddi... Teljes cikk

Lehet távmunkázni, csak előléptetés nem jár érte

A világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának tartott Dell új irányelvei szerint nem jár előléptetés azoknak a munkavállalóknak, akik nem... Teljes cikk