A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezései szerint a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat megillető illetmény és a nyugdíj egyidejűleg nem vehető föl, vagyis az érintett személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News legújabb hírlevelében amellett érvel, hogy a korlátozásokat célszerű lenne mielőbb teljesen megszüntetni.

Változatlanul az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást, azonnal vagy halasztva? - dr. Farkas András nyugdíjszakértő NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében ad választ a kérdésre.

Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva mégis évente több milliárd forint adóvisszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek. A jó hír az, hogy egyre többen figyelnek oda és egyre kevesebb pénzt hagynak így veszendőbe menni, viszont az átlagos pénztártag továbbra is nagyon messze van attól, hogy teljes egészében ki tudja használni az szja-visszatérítési plafont. – figyelmeztet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint különösen időszerű a kérdés, miért van szüksége mindenképp egy átfogó reformra a magyar nyugdíjrendszernek. Erről ír a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében.

A szakértő szerint a kényelmes, modern nyugdíjas évekhez a megoldás a fiatalabb életkorban kezdődő erőteljes befektetés és a 65 éves koron túli munkavégzés, a 60-as nyugdíjba vonulás pedig ma már inkább álom, mint valóság.

Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően születettek számára 65 év. A nyugdíj számítása összetett művelet, így jelentős különbségek mutatkozhatnak az egyének nyugdíját tekintve (szolgálati időn, átlagkereseten kívül) attól függően, hogy melyik évben mennek nyugdíjba.

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével járja körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikk témája a nyugdíjak változása.

Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően elhagyja a munkahelyét, annak ellenére, hogy sokaknak egyáltalán nincs fogalma róla, milyen pénzügyi terv biztosítja majd az anyagi biztonságot a nyugdíjas évekre – adja hírül a hrnews.co.uk.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek kérhetik a nyugdíjkorkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek - olvasható a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Bizonyos szociális ellátások és juttatások valamint pénzbeli ellátások igyényelhetők méltányossági alapon. Mikor igényelhető, kinek járhat méltányossági nyugdíjemelés, árvaellátás, méltányossági táppénz és gyed? Milyen kérelmet kell beadni? Meddig jár? Mekkora az összege?

Akit az idei nyugdíjmegállapítás közvetlenül - már vagy még - nem érint, annak is érdemes legalább az alábbi lényegi összefüggésekkel tisztában lennie a 2024-es nyugdíjszámítási eljárás fő lépéseivel kapcsolatban - hangsúlyozza hírlevelében dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.

A biztosítók európai szervezete, az Insurance Europe (IE) tizenöt európai országban végzett felmérése szerint a felnőtt lakosság több mint egyharmadának nincs önálló nyugdíjmegtakarítása; Magyarországon az európai átlagnál rosszabb a helyzet, 47 százalék ez az arány - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerdán az MTI-vel.

A magyar lakosság egyre többet beszél az öngondoskodásról, mégsem lép a tettek mezejére. A tavalyi emelkedést követően idén is 37 ponton áll az OTP Öngondoskodási Index főátlaga. Sokan elkezdték azonban felhasználni megtakarításaikat, akik pedig új megtakarítást képeznek, azok is inkább rövid távon gondolkoznak - hangzott el az OTP Öngondoskodási Index eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.